Szokás szerint markáns írással jelentkezett a hétvégi Szép Szóban Csernok Attila. „Nemzeti ünnepeink - március 15-e, június 4-e, október 23-a - bukásokhoz kötődnek, van aki ezeket ünnepli.” – írja egy helyütt, majd később: „Mérsékelten művelt emberek alkotmányunk helyett gyártottak, mások gondolkodás nélkül megszavaztak egy »alaptörvény«-nek nevezett írást.”
Nos, ha belelapozunk ebbe az „írásba”, annak J) cikke elég világosan rendelkezik a nemzeti ünnepekről: március 15., augusztus 20., október 23. És ennyi. Oké, augusztus 20. nem illik az „önsajnáló nemzet” gondolatmenetbe, viszont június 4. meg nem nemzeti ünnep, hanem – a trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára emlékező – nemzeti emléknap. Ugyanúgy, ahogy például április 16-án a holokauszt áldozataira vagy október 6-án az aradi vértanúkra emlékezünk.
„Temérdek félművelt, tájékozatlan ember van e hazában…” – dohog cikkében Csernok Attila. Hát akkor, tájékoztassuk őket megfelelően.
pofáztatok